Kató-Bellavics Ágota és Kató Csaba
2022.02.02
Párkapcsolati tanácsadás
Kató-Bellavics Ágota
mentálhigiénés szakember, lelkigondozó, tréner
+36 30 447 5586
Kató Csaba
life-, és business coach, vándorcoach, tréner
+36 30 338 3661
Társas kapcsolataink közül kiemelkedő szerepet tölt be a párkapcsolat. Játékos formában már kisgyermekkorban előkerül például a papás-mamás szerepkörökben. Később a szerelem, a párkapcsolat kérdésköre felerősödik és serdülőkortól meghatározó mozgatórugója az életnek. Mindemellett viszont úgy tűnik, társadalmunkban egyre több a párkapcsolati kudarcélmény, és már-már általánossá vált, hogy inkább búcsút intenek egymásnak az emberek. Ágota és Csaba közös munkával segít többek között utóbbi elkerülésében, és a megelőzésében is.
Hogyan segíthet ebben két szakterület? Miként lehet megküzdeni a problémákkal? Mi lehet Katóék erejének titka?
Mivel foglalkoztok és miért választottátok ezt a pályát? Hogyan jutottatok el odáig, hogy ketten együtt tartotok párkapcsolati tanácsadást?
Csaba
Én coach vagyok, Ági pedig mentálhigiénés lelki gondozó.
Ágota
Mindkettőnknek van tanári múltja. Fiatalokkal, felnőttekkel foglalkoztunk az elmúlt 3 évtizedben. Mindig is ott volt bennünk az, hogy embereket szeretnénk kísérni, segíteni.
Csaba
Igen. A csoportos segítéstől jutottunk el az egyéni kísérésig. A csoportos folyamatokban már régóta otthonosan mozogtunk, amikor azzal az igénnyel kezdtek minket megkeresni, hogy egyéni támogatást is kérnének. Így lépett be az életünkbe ez a típusú munka és belső igény arra, hogy hogyan tudunk minél magasabb szakértelemmel melléjük állni.
Ágota
Csaba coach képzést végzett, én a SOTE-n a mentálhigiénés lelkigondozó képzést. Alapvetően mindig jellemző volt, hogy megkerestek tanítványok, hogy ebben-abban az elakatáduskban hallgassuk meg őket. Ennek következtében jutottam el arra a pontra, hogy szeretnék professzionálisabb segítséget adni, tehát nem csak abból a tapasztalati forrásból, amit már begyűjtöttem, hanem még inkább szakirányút. Ebből az indíttatásból végeztem el a mentálhigiénés lelkigondozó képzést.
Alapvetően mindketten hittanárok vagyunk a Szent Imre plébánián, Budán. Ott vannak a mai napig csoportjaink, fiatal felnőtt, felnőtt csoportok. Mindig is jelen volt a szolgálatunkban, hogy a párok, jegyesek, fiatal házasok megkerestek minket a párkapcsolati témáikkal, elakadásaikkal. Így született meg Csabával a közös területünk, hogy párként párokat kísérünk párkapcsolati tanácsadás formájában. Mindkettőnknek megvan a saját szakterülete, amelynek erősségei gazdagítani tudják ezt a közös munkát. A különböző szakmai területeinkből leginkább ez jelenik meg itt a REDWoodban.
Csaba
Ami még közös része szakmaiságunknak, az a tranzakcióanalízis. Mindketten ebben képződünk 5-6 éve. Nagyon jó, hogy két különböző megközelítésünk van: Ági a mentálhigiéné, én pedig a coaching felől, és mégis megvan a közös nyelvünk, a tranzakcióanalízis. Nagyon jól kiegészítjük egymást. Az a tapasztalatunk, hogy gazdagító a két megközelítésmód a párok számára.
Mit emelnétek ki a tranzakcióanalízissel kapcsolatban?
Csaba
Amit mi nagy értéknek látunk a tranzakcióanalízisben, ami fontos lett a mi személyes fejlődésünkben is, nem csak a szakmaiban, hanem a saját önismereti utunkban, kapcsolatunkban is, hogy kapcsolatcentrikus. Innen pedig már érthető is, hogy mi a párkapcsolat és tranzakcióanalízis közötti kapocs. Tehát a tranzakcióanalízis nagyon sok esetben a kapcsolatból közelíti meg az embert, segít megérteni az embernek önmagát. Ezt az edukációs megközelítési formát Eric Berne dolgozta ki. Hitt abban, ha az ember jobban érti a saját elakadását, az segít őt abban, hogy megtalálja annak feloldását.
Mindezek mentén minket is sokat segített a tranzakcióanalízis és látjuk, hogy a pároknak is mennyire segít ez a fajta megközelítés. Amikor felismerik, hogy "áh igen, ez van itt, ez a mintázatom, ezért állítom ezt elő újra meg újra" kinyílik számukra egy ajtó a kapcsolatuk fejlődése felé.
Amit még nagyon szeretünk a tranzakcióanalízisben, hogy modellekben gondolkozik. Nem azzal a hozzáállással, hogy egy adott modell mindenre választ ad, vagy teljesen leírja a valóságot. A modellek pusztán segíthetnek megérteni azt amiben és ahogyan élünk.
Ágotával ez a modellekben való gondolkodás nagyon közel áll hozzánk és ezért is szeretjük alkalmazni ezeket a munkánk során.
Ágota
Itt szeretném megjegyezni, hogy a REDWood egyik szobájában gyönyörűen a falra van festve az "énállapot" modell, ami nagyon megmelengette a szívünket és örültünk, amikor megláttuk.
Visszatérve szeretném a magam oldaláról is megerősíteni, amit Csaba mondott, a tranzakcióanalízis rám is nagy hatással volt, illetve van.
A képzéseken, amikre jártam, figyeltem, hogy mi hogyan hat rám, én mit kezdek vele, milyen eszközöket ad saját magamhoz. Ez a saját tanulási folyamatom része, hiszen elengedhetetlen számomra, hogy nekem mit mond az, amit tanulok, én hol tartok ebben. Jó tükrök, kihívások és segítségek számomra.
A tranzakcióanalízisen kívül mit éreztek még erősnek a párok segítésében?
Csaba
Ami még ajándék ebben a páros pártanácsadásban, hogy 32 éve vagyunk házasok.
Elég hitelesek tudtok lenni.
Csaba: Tanuljuk. A mai napig tanuljuk a párkapcsolat miben létét.
Ágota: Igen, mindig tartogat valami újat.
(Nevetünk)
Csaba
Kétségkívül a 32 év alatt sok tapasztalatot és tanulást összegyűjtöttünk. Hiszünk abban, hogy ez is segítség lehet. Leginkább talán az, hogy tudjuk, ez nem megy magától. A párkapcsolat egyszerűen nem az a műfaj, ami magától megy és az a baj, hogy a társadalmunkban van egy olyan elvárás, hogy "ehhez érteni kell", "a boldog párkapcsolathoz érteni kell". Hát nem! (nevet). Mi is ezzel a nagy elvárással mentünk bele a kapcsolatunkba, házasságunkba.
Ágota
Vagy inkább azzal a naivsággal, hogy hát ez másnak is sikerül, akkor nekünk is fog! Aztán közben tanultuk, hogy mit is jelent együtt lenni, együtt élni minden hullámvölgyével, örömével. Mai napig nagy kaland.
Az biztos, hogy ez a 32 év egy plusz motiváció lehet a hozzátok fordulóknak, hiszen ezáltal is hitelesek vagytok abban, amit képviseltek. Az ember azt láthatja, hogy igenis működik, mert kettőtök közt működik.
Ágota
Az nagyon megrendít, amikor egy pár azt mondja, hogy a mi 32 éves párkapcsolatunk megadja neki a reményt ahhoz, hogy tényleg létezhet ez. Valahol nagyon megrendítő, hogy pusztán ez a tény tud egy reményforrás lenni, egy kapcsolatba vagy egy házasságba vetett hit alapja lenni.
Igen, értelek. Nekem az a szomorú tapasztalatom főleg a saját korosztályommal, hogy a felgyorsult világ a hétköznapokban sem a dolgok időtállóságára, megjavítására fókuszál, hanem az eldobhatásóságra, az újabb, jobb verzió gyors beszerzésére. Úgy gondolom sajnos a párkapcsolatokra is ez jellemző. Inkább kiszállunk, ha nem tetszik és megyünk tovább, minthogy dolgoznánk a problémákon. Mert úgyis van jobb. Ráadásul a környezet is erre buzdít "dobd el, találsz jobbat", pedig lehet az a "jobb" már ott van, csak energiát igényel.
Ágota
Igen, sajnos általában a két véglet létezik: ha már ennyit kibírtunk egymás mellett, akkor kibírjuk ezután is, vagy hát ez így nem jó, hagyjuk, majd lesz másik. De igenis ott van a harmadik lehetőség, hogy dolgozunk a problémákon, újra lehet huzalozni a párkapcsolatot. Ez biztos, hogy nehéz. Ott még inkább, ahol nincsenek minták se családból, se családi körből, hogy "hogyan?". Ami még nehezíti, a megküzdés a szégyenérzettel, hogy " a kapcsolatunkban probléma van". Tehetetlennek érzik magunkat. Ezért is hatalmas lépés, amikor egy pár segítséget kér.
Csaba
A társadalomban lévő hiedelem, hogy ehhez érteni kell, magában hordozza a kudarc esetén az erős szégyenérzetet. Holott ha belegondolunk annyi mindent tanulunk az életben. Akkor miért idegenkedünk attól, hogy a párkapcsolat jó működtetése is tanulandó folyamat? Miért feltételezzük, hogy magunktól kellene tudnunk mi fán terem ez az egész? Ez egy különleges dolog. Az élet művészete magától kell, hogy menjen, de ha pl. rajzolni, zenélni szeretnék, akkor természetes, hogy tanulnunk és gyakorolnunk kell. Teljesen magától értetődő, hogy olyan emberhez fordulunk, aki tud ebben minket segíteni.
Akik hozzátok fordulnak, általában milyen problémákat hoznak, és esetleg ezeken felül mivel lehet felkeresni titeket?
Ágota
Azt látom, hogy nagyon sok esetben, amik elakadások, azok berögzült minták. Például játszmák, vagy rossz önértékelés, a "másiknak nem vagyok elég jó", vagy "csak megszerelni akar" és az erre érkező reakciók. Ezekben meglátni azt, hogy min tudnának változtatni, hogy máshogyan kapcsolódjanak, önmagukra máshogyan nézzenek, az önértékelésüket hogyan tudnák erősíteni, tehát rálátni arra, hogy mi az amit máshogyan csinálhatnának. Nagyon sokszor ezek gyűrűznek és sajnos legtöbbször éveken át. Akár egy felszíni, "tegnapi" problémát hoznak fel, amire ha ránézünk előkerül egy 15 évvel ezelőtti probléma, melynek a mintája ugyanaz. Nagyon nehéz ezeket a berögzült mintákat felülírni, azokból kilépni, amikor már olyan mély az egész, mint amikor a sárba beleragad a kerék és nem látod hogyan lehetne ebből kijönni. Sokszor bele őrlődnek ennek a zsákutcájába. Nem a nagy drámák oldaláról jönnek, hanem az egyszerű mindennapi összeakaszkodásokból.
Csaba
Talán az egy fontos pont, amikor valamelyikőjük, vagy mindketten megélik a tehetetlenséget. Hogy "ezzel már nem tudok mit kezdeni", ezek sokszor- ahogy Ági is mondja -, egészen hétköznapi, banális dolgok. Talán éppen ezért nyílik föl a szemük, hogy "ha már ennyire nevetséges dolgot sem tudunk megoldani, hogy pl.: hogyan hajtogassuk a zoknit", az egy fontos jellé válik számukra. Ez lehet egy kitörési pont, ahol segítséget kérnek.
Ágota
Sokszor ott van annak is a csapdája, hogy ha a körülmények változnak, akkor nekünk is jobb lesz a kapcsolatunk. Évek alatt változnak a körülmények: munka, karrier, egzisztencia, de a kapcsolatunkban mégsem történik változás. Van olyan pár is, akik azt mondják, hogy "De hát minden jobb lett és mégis ugyanúgy küzdünk otthon. Akkor ez most mi?". Nagyon sokakban megfogalmazódik, hogy a környezetükben pozitívan változnak a dolgok, akkor majd belül is fognak, mert az visszahat rájuk. Felszínen biztos segít valamit, de a mély változáshoz ez kevés.
Csaba
Már közhely, hogy felgyorsult az életünk. A legtöbb pár, aki hozzánk fordul, kiválóan tud együttműködni egymással. Kiválóan oldják meg a felgyorsult élet kihívásait, remekül logisztikáznak, pl. mit csináljunk a gyerekkel, vagy hogyan hangoljuk össze a házfelújítást a munkával stb. De éppen ebben a külső felgyorsulásban nem érkeznek meg a kapcsolatukba. A dolgok, az ügyek szintjén tudnak kapcsolódni, de a párkapcsolat szintjén nem. És itt jön a tranzakcióanalízis, hogy a kapcsolat szintjén mi történik veletek. Rengetegszer mondják, hogy "de hát remekül tudunk felújítani", viszont a kapcsolódás nem megy. Nem tudnak az együttműködésből tovább lépni a meghittségbe.
Sokszor előkerül, hogy az emberek nehezen beszélnek az érzelmeikről. Nektek mi a tapasztalatotok erről a párokat tekintve? Tudnak egymással az érzelmeikről beszélni?
Ágota
Az egyik legnehezebb nyelv szerintem ez: megosztani valakivel, az érzelmek szintjén mi van bennem. Még magunknak is nehéz ránézni, megfogalmazni, felismerni, bevallani, hogy most mi van bennünk, mit érzünk, mi a szükségletünk. Éppen ezért nagyon nehéz megosztani a másikkal és ebből fakad, hogy nagyon sokszor játszmákba megyünk: "nem tudom kimondani", "elvárom, hogy kitalálja", "nem szeretsz, mert azt sem tudod mit akarok", de hát hogyan találja ki a másik?! Férfiaknak még inkább nehéz az érzésekről beszélni, mert még mindig gyengeséggel azonosítják, viszont a nőkre is ott a címke, miszerint túl érzékeny. Az ilyen szélsőségekben való gondolkodás nehezítő tényező, mert mögötte van egy olyan társadalmi elvárás, hogy "legyek mindig összeszedett, az érzéseket nyomjam el". Ezért nagyon nehéz észrevenni, felismerni, megélni, kimondani az érzéseket.
Csaba
Pedig ezek nagyon fontosak. A tranzakcióanalitikus megközelítésben, fel szoktuk tenni azt a kérdést, hogy mire indít az adott érzés. Ha nem élünk az érzés indító erejével, akkor nagyon nehéz megmozdulni az életünkben. Én magam is sokat küzdöttem azzal, európai férfiként, hogy nem érezhetek. Csak hát, ha egy érzést kizárok, azzal megy a többi is. Így érkeztem meg egy szürke, tetszhalott életbe. Számomra az volt egy nagy fordulópont, amikor megtapasztaltam, hogy azokkal a "kellemetlen" érzésekkel, amelyeket kizártam a látóteremből, a kellemesek is kezdtek eltűnni. Ez egy fontos jel volt és egy még fontosabb tanulási folyamata a mi kapcsolatunkban, hogy az érzelmeket felszínre hozzuk, megéljük és a szükségleteinket kifejezzük.
Ágota
Mi is kértünk segítséget az életünknek olyan szakaszaiban, amikor elakadtunk és nagyon jó szakembereink voltak.
Csaba
Igen, azt gondolom az is egy nagyon fontos dolog, hogy a szakember is megélje a másik oldalt. Nekem az a hipotézisem, hogy abból lesz még jobb szakember, aki megtapasztalta milyen másra támaszkodni.
Mit tudnátok ezek mellett még kiemelni, tanácsolni a pároknak?
Csaba
Hogy ne várják meg azt, amikor úgy fogják érezni, hogy minden összeomlott. Nem érdemes megvárni, hogy ránk dőlt a ház. Helyette, amikor meglátják az első repedést, akkor lépjenek. A romokból, azaz a nagyon mély sérülésekből már nagyon nehéz újra építkezni.
Miért választottatok minket és miért maradtatok? Mit szerettek a REDWoodban?
Ágota és Csaba egymást kiegészítve
Nagyon professzionális. Először is a szervezettség, hogy nem kell téged üldözni telefonon, hogy van-e szabad hely, tudunk a rendszeretekben foglalni. A zárszerkezet is profi, nem kell pánikolni a bejutásnál, ha a munkaidőtökön kívül jövünk. Gördülékenyen megy minden.
Igényes, otthonos és nagyon jó a kialakítása az egész REDWoodnak. Professzionálisak a szobák, jó a felszereltségük. Szeretném megemlíteni azt a figyelmességeteket is, hogy kérés nélkül szereztetek be olyan eszközöket, amik segítik a munkánkat. Ez a fajta figyelmesség nagy erővel bír, mivel azt érezzük, hogy nem csak biztosítva vannak dolgok, szobák, hanem aki itt van, itt dolgozik, őt segítitek. Nem csak falakat adtok, hanem értitek, hogy mi folyik nálatok és ahhoz mire van szükség. Nagyon jó, hogy rendszeresen küldtök hírlevelet, tájékoztatva vagyunk mindenről. Ha valami kérésetek van, vagy minket érintő változás várható, nagyon világosan leírjátok, átlátható és egyértelmű a kommunikációtok. Éreztetitek, hogy partnerként tekintetek ránk.