Sólyom Albert

2022.06.01
RED EQ tréner
Képi kifejezéspszichológiai tanácsadó
Ultrarövid terápiás konzulens
Business coach

Elérhetőségek
+36 20 542 2492

https://redacademy.hu/solyom-albert/

Intuíció? Racionalitás? EQ? IQ? Felnőtt? Gyerek? 
A RED Akadémia EQ trénerei közül Alberttel beszélgettünk, aki magát elsődlegesen racionális embernek vallotta, mely eredeti szakmájában kifejezetten megmutatkozik. Többek közt saját tapasztalatain, élményein keresztül közelíti meg az érzelmi intelligencia fontosságának témakörét és hoz ehhez közelebb minket is.
Felnőttek mellett foglalkozik fiatalokkal, tinédzserekkel egyaránt. Miért érdemes már kamasz korban foglalkozni az EQ-val, miben és hogyan tudja segíteni őket egy ilyen tréning?
 Kicsit megkapargattuk a felszínt.

Mi a szakmád és hogyan kapcsolódtál a személyiség-, illetve érzelmi intelligencia fejlesztésbe?

Az eredeti szakmám tanár. Matematikát tanítok és több, mint 15 évet töltöttem ezen a pályán. Úgy gondolom, hogy ezt a típusú támogatói szakmát elég alaposan körbejártam: tanítottam az alapdiplomámmal a matematikán kívül lego programozást, informatikát, hétköznapok tudományát és tanulásmódszertant. Az évek alatt azt tapasztaltam, hogy az IQ - melyet oly nagyra tartunk -, keretezve van. A RED kapcsán saját magamon tapasztaltam, hogy az értelmet gyakran legyőzi az érzelem és ebben kezdtem el "keresgélni", majd kerültem közelebb magához a RED módszertanhoz és lettem EQ tréner. Felnőtteket és fiatalokat segítek - értem itt a tinédzser korosztályt -, egyéni EQ tréning keretein belül, vagy csoportos formában.

Milyen apropó kapcsán, miként találkoztál a RED érzelmi intelligencia fejlesztési módszerrel?

Ez nagyon érdekes, mert én Gaál Viktort - a RED módszer megalkotóját -, egy előadása közben láttam. Volt akkoriban egy olyan rendezvénysorozat, melyen 60 percben egy színházi darabot mutattak be fiataloknak, gimnazistáknak és a másik órában ezzel kapcsolatban hívtak előadót. Például a Bánk bánhoz jött egy politológus, aki beszélt többek között arról, hogy egy politikus mennyire osztja meg a magánéletét. Egyik alkalommal A vágy villamosa is terítékre került, mint színdarab, mely után Gaál Viktor adott elő. Viktor, aki ennek a RED módszertannak a kitalálója - de akkor ezt még nem tudtam -, előadásával megfogott és úgy éreztem, hogy itt nekem még van dolgom. Csatlakoztam egy ő általa vezetett EQ tréning csoportba, ahol ráadásul az első alkalmon nem tudtam ott lenni. Viszont kiderült, hogy egy volt gimnáziumi évfolyamtársam ott volt, így őt kérdezgettem, hogy "Figyelj, mi történik itt? Nagyon kíváncsi vagyok, de azért csak tudni szeretném, hogy hova jövök el.". Ő azt mondta, hogy igazából nem tudja megfogalmazni, de jöjjek el, mert jó lesz. Ezt a dialógust jó pár percig folytattuk: Jó, de mi van...? Hát ő nem tudja. Ezt ismételgettük, míg végre lezártam a beszélgetést azzal, hogy "jó ezt befejeztük, eljövök, megnézem, saját tapasztalatom lesz és kész." Hát eljöttem és itt ragadtam. (nevetünk) 
Így történt, hogy én kapcsolatba kerültem, majd maradtam Viktorral és a RED módszertannal. Ezután volt szerencsém a legtöbb nyílt napon vele tartani és a segítője lehettem abban, hogy minél több emberrel megismertesse ezt a dolgot.

Azt mondtad, hogy az IQ bekeretez minket és nyitnunk kell az EQ felé. Mi alakította ki benned ezt a látásmódot?

Ezt azzal a tapasztalatommal tudom a legjobban szemléltetni, hogy miközben tanultam a RED módszertant (Radikal Emotional Developement) sokszor kérdeztem a vezetőket, hogy "oké, de ez a dolog miért van és miért így van". Nos van az a szint, ahol szimplán a lexikális megértés nem tud segíteni. Hiába próbálod megmagyarázni, nem fogja a másik megérteni, mert már egy olyan szintű dolog kell hozzá, mely által megérzed, átérzed az adott témakört. Nem tudod, miért jó, csak tudod, hogy "Ez Az". Ezzel a tudással már tudsz mit kezdeni és választ tudsz adni, ha képes vagy érezni, mi van mögötte. Tudom, ez így egy kicsit ködösen hangzik. Én is először furán vettem, amikor ezeket hallottam. Viszont saját tapasztalatból tudom, hogy sokkal mélyebbre is sikerül eljutni azáltal, hogy a mindenkori logikai megértést képes az ember elhagyni. Azaz az IQ helyett az EQ-val közelít.

Erről a racionalizáció jut eszembe a hárítási mechanizmusok közül, melyet úgy tudom tanítotok is a trauma kör részeként.

Így van; ebben nagyon profik tudunk lenni mi emberek. A klienseknek azt szoktam mondani, hogy minél kvalifikáltabb valaki, annál könnyebben tudja a problémáit megmagyarázni, tehát eldugni maga elől. Sok esetben a képzettség leginkább ilyen szempontból hátráltatja a fejlődést. Remek módszereket tud az ember arra, hogy maga elé álljon és korlátozza önmagát.

Én, mint egy racionális környezetből érkező ember - azért lássuk be, hogy tanárként van egyfajta kontroll igényem -, illetve matek tanárként kialakult egy olyan elvárás, hogy adott állításnak, nézzük meg, mi is a bizonyítéka, mi a valóságtartalma. Innen eljutni oda, hogy érzésekkel, érzelmekkel dolgozni, melyek komoly változók...tyűha... A nagy elengedések mellett óriási szabadságot kezdett el jelenteni. Tettem ezeket lépésről lépésre, sokszor nagy küzdelmek árán, és megérte. Megéri fejleszteni az érzelmi inteligenciánkat.

Mindenkinek ismerős az a szituáció a filmekből, amikor (főleg rehabilitációs céllal) csoportokba járó emberek, körben ülnek és elmesélik mi történt velük az elmúlt időszakban. A RED EQ tréning csoportjain is van hasonló. Anno, amikor elkezdtem résztvevőként járni a csoportba, ez a szituáció kifejezetten furcsa volt számomra: én másoknak meséljek a dolgaimról csoport szinten?! Elképzelhetetlennek tartottam. Aztán, most hogy már végzett tréner vagyok, beültem csoportba résztvevőként. Szükségem volt rá, hogy újra átéljem milyen is ez. Ennek köszönhetően, mint tréner hitelesebb tudok lenni, hiszen saját élményem van pl. ebben a kérdésben is.

Gyakorlati példa erre az is, ha egy racionális ember bekerül egy csoportba, aki igazából érdeklődve ül ott, lenne mit hozzátennie a saját csomagjából, viszont kezdetben inkább csak figyel: mi történik, mennyire engedheti bele magát a különböző folyamatokba, dinamikákba. Majd az első pár alkalom búcsúkörében azzal zár, hogy "még mindig nem látom, mi folyik itt, de azt igen, hogy működik, hogy ez jó." Minden alkalomra érdeklődve ül be. Az biztos, hogy ha csak mint külső szemlélők vagyunk ilyen folyamatoknál, és nem kapcsolódunk, racionális gondolkodással valószínűleg nem fogjuk megérteni mi zajlik és könnyen csalódást érezhetünk. Szerencsére itt van a pozitív példa, hogy ha nem adod fel, és újra meg újra ott vagy, ha akarod, a trénerek segítségével sikerül nem csak lexikális szinten megtanulni az EQ-val kapcsolatos dolgokat, szép lassan lebontod a blokkjaidat és fejlődni fog az intuíciód. Ráadásul, ha csoportos folyamatban veszel részt, egy nagyon erős támogató környezet adhat neked plusz erőt és motivációt. Ezt már mint tréner is volt szerencsém látni, tapasztalni. 

A Metropolitan Egyetemen is tartok tréningeket és ott pl. a csoport alakítását hasonló bejelentkező körrel kezdjük: tisztán látjuk az elején, ki hogy van, milyen hangulatban érkezett. Ennek hatására olyan folyamatok indulnak be, melynek köszönhetően 10 perc múlva sokkal könnyebben tudunk egymásra hangolódni, egymásra figyelni. Olyan tudatalatti folyamatok lépnek működésbe, melynek hatására egy-egy csapat összekovácsolódik.

A RED módszertanban van elméleti és gyakorlati rész is. Utóbbi jóval nagyobb arányban van jelen a tréningeken. Tehát van egy fix elméleti háttér, amely mentén a gyakorlatok által nagyobb önismeretre is szert lehet tenni?

Mivel ez egy alapvetően gyakorlat orientált rendszer, legtöbbször előbb derül ki a példa és utána vesszük a hozzá tartozó elméletet. Az iskolarendszerhez képest ebben más. Ugye az iskolarendszer kitalálja, hogy mit kell megtanulnod és ahhoz kreál sok esetben nem életszerű példákat. Itt pedig pont fordítva van, nem mi trénerek, hanem a hozzánk járó emberek hozzák a példákat, melyeket, ha kicsit kibontunk, akkor ahhoz tudunk csatolni valami elméleti hátteret és ezzel indulunk a gyakorlati "megoldás" felé.
Egy fontos tréneri nézőpont: nem tudhatod jobban, hogy mi van az ember életében, mint önmaga. Éppen ezért egy kicsit nagyképű dolog lenne azt állítani, pontosan tudom, mi van a másikban és, hogy miért van úgy ahogy van. Trénerként éppen ezért, amikor a kliens/csoporttag ott van a pillanatban elakadva, ötlet nélkül, intuitíve kialakul bennem egy (vagy több) érzés, ötlet a történtekkel kapcsolatban, melye(ket) felhelyezek egy tálcára és megkínálom vele. Így ki tud alakulni egy saját magára szabott terv és folyamat.

Te foglalkozol felnőttekkel, illetve fiatalokkal is. Hány éves kortól járnak, járhatnak RED EQ tréningre?

Van már csoport kifejezetten a fiatalabb korosztály számára is, így 12 éves kortól egészen az ifjúsági 18-20 éves korosztályig vegyesen járnak tréningre.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az ő generációjuknak sokkal tudatosabban és sokkal fókuszáltabban kell az életüket élniük. Annyi lehetőségük van, hogy ha engedik sodortatni magukat, abban szétaprózódnak.
Az első cél, amely bennünk megfogalmazódott az ifjúsági csoportok indítása kapcsán, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni és megnevezni azokat a folyamatokat, amik bennünk történnek. Hiszen tudjuk, hogy ez az a korosztály, amelyik mind testileg, mind lelkileg rengeteg változáson megy át. Ezzel az átalakulással nehéz mit kezdeni, hiszen ők maguk nem tudják, hogy változásban vannak. Igényeik, kíváncsiságuk megnő, lehetőségeik kiszélesednek, ezzel a helyzettel bizony sokszor nehéz szembenézni és kezdeni vele valamit. Ennek okán alapvető célkitűzés az is, hogy ezt egy hasonló korosztályú és értékrendű emberek alkotta közegben tudják megtenni, illetve egy olyan bizalmi körben, mely elfogadó és támogató. 

Sok esetben maga az elmélet mellett a szavak pontosítása az, amivel dolgozunk: a kommunikáció, önkifejezés, az igények és célok megfogalmazása.

Van olyan haladóbb csoportunk, amelyikben már tanulunk a különböző szerepekről, hogy azok miként jelennek meg az életünkben, hogy ezekben egyre komfortosabbak, profibbak tudjanak lenni. Itt elsődlegesen olyan szerepekre gondolok, melyek még ismeretlenek vagy újak számukra, viszont az élet szükségessé teszi, hogy benne legyenek. Ide tartozik például, hogy egy új közösségben miként lehet megjelenni, komfortosan ismerkedni, vagy hogyan lehet "win-win" kommunikációt kialakítani, lefolytatni - egy szülővel vagy kortárssal beszélgetni. Tehát "win-win" eseteket, melyekben mindkét fél meg tudja élni a "győzelmét". Az, hogy egy vitát hogyan zárjanak le, hogyan tudják újra nyitni, egyáltalán hogyan tudnak vitatkozni, hogyan lehet konstruktív visszajelzéseket adni és elvárni azt a másiktól, hogyan jelezzék, ha ők nem tudnak mit kezdeni az adott visszajelzéssel és a másik próbálja meg átfogalmazni, mert az neki nem oké. Hogyan tud adott esetben segítséget kérni.

Látjuk azt, hogy felnőtteknél is problémát okoz a saját szükségletek megfogalmazása. Például "nekem most arra van csak szükségem, hogy meghallgass" vagy "szükségem van a tanácsodra". Bármelyik generáció képes rá, hogy félrecsússzon a kommunikáció, de a tinédzser korosztály életében ez extrém módon jelen van. Változnak a nemzedékek, változnak a közösségek és a jogok is. Az ő életük napról napra strukturálisan át tud alakulni.

Ráadásul ez itt az identitáskeresés kora is: ki vagyok én? Hol a helyem?

Igen, nagyon sokszor látjuk azt, hogy egyes problémák, egyes szokások már gyermekkorban kialakulnak, melyeket később, sokszor még felnőtt korban is öntudatlanul használunk.
A tinédzser kornak egyik nagy lehetősége, hogy csomó mindent újra definiálhatunk és lehetőség van korrigálni, amit otthonról kaptunk vagy láttunk, és/vagy értettünk belőle. Ebben a korban sokszor előfordul, hogy nem az történik, amit a kamaszunk megél, viszont az ő megélése szempontjából ez tök mindegy. Ha ő ott úgy érezte, hogy pl. magányos, akármennyire is más volt a helyzet, ő ezt úgy viszi tovább, hogy magányosnak érezte magát. Ezeket a megéléseket, érzéseket nagyon sokáig tudják magukkal cipelni, olyat is, amit lehet nem is fogalmazott meg magának az adott helyzetben. Itt van egy átépítkezési lehetőség. Később, felnőttként már minden kicsit nehezebb lesz, bár meg lehet oldani a dolgokat később is. Az EQ tréning egy remek lehetőség arra, hogy a megfelelő körülmények között definiáljuk újra, értsük meg a nehézségeket és ne kelljen a tininek, fiatalnak tovább cipelnie azokat.

Kaptok konkrét témákat a kamaszoktól, fiataloktól akár adott RED tréning alkalommal?

Ó, hogyne! A következőt azért tárom ennyire konkrétan eléd, mivel egy nagyon gyakori jelenség a fiatalok életében. Valószínűleg alig akad olyan ember, aki ne került volna bele hasonló szituációba. Volt olyan helyzet, hogy egy csoporttagnak kiderült, nem sikerült úgy a felvételije, ahogyan szerette volna. Még EQ tréning előtt váltott pár szót telefonon az édesanyjával és tudta, hogy ha hazamegy, akkor a felvételi szóba fog kerülni. Ehhez kapcsoltunk is szituációs gyakorlatot, amelyben gyakorlati keretek között megnéztük, hogyan lehet ezt a beszélgetést a lehető legjobb módszerrel végig vinni, hogy milyen érzelmek kellenek hozzá; mi az, amit érdemes kihangsúlyozni és mi az, ami nem kell, amit el lehet engedni. Megnéztük, hogy mik azok a szavak, mondatok, érzelmek, amik ilyen helyzetben szükségszerűen előjöhetnek. Fontos kiemelni, hogy ilyen gyakorlatoknál több verziót is "szemügyre veszünk": mi történik, ha az édesanya támogató minőségben van jelen, milyen, ha a felelősségre vonást képviseli. Rengeteg tapasztalatot láthattunk, láthatunk arra, hogy miért csinálja a szülő éppen azt, amit, hogy mi lehet az ő mozgatórugója. Ha számonkérő, aggódó a szülő, hogyan lehet úgymond megnyugtatni és konszenzust kialakítani vele.

Itt gondolhatunk arra, hogy "nem dőlt össze a világ, nyugi anya lehet még így is belőlem valaki"?

Igen, egy része ez volt, innen indultunk el. Nagyon fontos ezeknél a beszélgetéseknél, hogyha magas érzelmi hevületben kerül rá sor - vagyis ha mind a kettőjüket erős indulat vezet -, akkor nem fogják tudni hatékonyan megbeszélni. Tehát az is lényeges, hogy az egyén olyan nyugodt környezetet tudjon biztosítani, olyan helyzetet tudjon teremteni, amelyben értelmesen meg tudják beszélni, hogy ki mit szeretett volna, annak ellenére, ami történt és hogyan lehet ezen változtatni. Mi a következő lépés, amiben tudják egymást támogatni. A tréningen a célok egyik részét ezek képezték, másik része, hogy egy ilyen szituációban hogyan tudja kommunikálni az ő gondolatait: azt, hogy mi zajlik le benne. Emellett tudjon megfelelően visszajelzést adni a szülőnek, amire képes lesz reagálni.

A szülőkkel milyen kapcsolatban vagytok?

A szülőséghez elég intuitívan nyúlunk hozzá. Mindenkinek van elképzelése arról, hogy lehet jól csinálni és hogyan rosszul. Ahhoz viszonyul, ahogy ő látta, vagy ahogy elgondolta. Ehhez nem nyújtanak oktatást, hogy hogyan lehet jól csinálni. Megfogalmazódott bennünk az a terv, hogy ha már a gyereket elkezdtük edukálni, jelezzük, hogy milyen változásokra készüljenek a szülők. Emellett időről időre szükséges konzultálni, hogy mi az a működési változás, amit látnak és mi az, amit várnak. Nekik milyen az ideális helyzet, ők hogyan tudnak minél hatékonyabban együtt élni és dolgozni a gyermekükkel.

Kaptok a tréningek milyenségéről a fiataloktól visszajelzéseket? 

Korábban beszéltem arról, hogy a tréningek elején van egy bejelentkező kör, ugyanígy a végén egy zárókör. Mondhatjuk, hogy az EQ tréningeknek van kerete: hogyan érkeztél, mivel távozol. A tréningek végén átbeszéljük, hogy az adott alkalommal ki mit visz magával, kinek mi volt a személyes kedvence. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne az legyen a konklúzió, hogy "hát jó volt", hanem azt is fogalmazza meg a csoporttag, hogy neki miért volt jó. A személyes megélést próbáljuk facilitálni, hogy abban még inkább fejlődjenek. Mindig tudnak valami olyat mondani, mindig találnak valamit, amire büszkék lehetünk, hogy az adott alkalmat érdemes volt végig vinni. Sokszor olyan momentum is van, amiket mi trénerek nem is biztos, hogy észre veszünk, de magának a résztvevőnek óriási jelentőséggel bírt. 
A tréning alkalmak között szoktunk kiküldeni egy kérdőívet, amin keresztül van módjuk úgy visszajelezni, hogy már kicsit leültek a tréning következtében kialakult erős érzelmek, otthonról meg tudja fogalmazni, hogy neki miért jó itt lenni, mire lenne még szüksége, illetve témajavaslatokat is bedobhatnak. Ez azért is hasznos, mert így magunkat is tudjuk fejleszteni, illetve a tréninget az egyénhez, egyénekhez igazítani és nem csak abba az irányba vinni, ami az alap terv és hozzá kapcsolva amiről úgy gondoljuk, hogy szükséges. Ezt különösen hasznosnak találtuk tréner társammal Brózik Klárival. És nem utolsó sorban megerősítenek bennünket a munkánkban, hivatásunkban.

Mi a véleményed a REDWoodról? 

Nagyon kimagasló minőséget képvisel a REDWood. Tapasztalataim szerint minden problémára van egy megoldásunk és ezért nagyon szeretek idejárni. Nagyon kényelmes itt trénernek lenni. Különböző méretű és hangulatú termek, szobák vannak, azaz lehetőség szerint az adott csoporthoz vagy egyénhez tudom igazítani a környezetet. Sok lehetőséget biztosít, jó helyen van, az ügyfelek is elégedettek a hellyel, színes, sok alternatívát tartogat., pl.: a különböző témájú szakmai-, önismereti könyvek. Olyan lehetőségeket biztosít, amivel nekem csak a munkámra kell összpontosítanom.